A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adása nemzetközi témákkal foglalkozik: az európai parlamenti választások végkimenetelének dacára az EU továbbra is háborús üzemmódban működik, az orosz–ukrán béke pedig alighanem a globális Dél nyomására fog véget érni és Kína garantálja majd.

Az első részben Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója Halkó Petra vezető elemzővel vitatja meg azt a furcsa helyzetet, ami Európában kialakult. Annak ellenére ugyanis, hogy az Európai Néppárt mellett a két eurorealista frakció, azaz a konzervatív reformerek és az Identitás és Demokrácia is növelni tudta mandátumai számát, nem is beszélve a függetlenek között helyet foglaló szuverenistákról, a néppártiak továbbra is balfelé keresik partnereiket. Ennek eredményeként pedig nem látszanak a háborúval kapcsolatos kurzusváltás jelei. A második rész Kosztur András vezető kutatóval folytatódik, amikor is három esemény kerül szóba: lezajlott a nyugati szövetségi rendszer G7-es fóruma, megtartották a svájci találkozót, amelynek zárónyilatkozatát 93-ból 81 ország nem írta alá és nyilvánosságra hozták Putyin fegyverszüneti feltételeit, ami viszont Ukrajna számára elfogadhatatlan. Az álláspontok tehát nemigen közelednek, így könnyen lehet, hogy az orosz–ukrán háború lesz az első konfliktus, amelyet a többségbe kerülő globális Dél nyomására zárnak majd le, és Kína garantálja a békefeltételek betartását.

A Mindig péntek legújabb, Békeharc című adása elérhető Facebookon, YouTube-on és 17 podcast-csatornán.

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adásában a június 9-ei kettős választás végeredményeit értékeli Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója, hazai tekintetben Halkó Petra vezető elemzővel, európai viszonylatban pedig Biró András kutatóval. Az első rész a kontextus fölvázolásával kezdődik: Magyarországon a kettős választásra az ötödik Orbán-ciklus félidejében került sor, enyhe dekonjunktúrában, inkább negatív várakozások idején, a háború eszkalációjakor. Ehhez képest a kormánypártok soha nem látott mennyiségű, több mint kétmillió szavazatot szereztek EP-listájukon, ami 200 ezerrel több, mint az eddigi legjobb, öt évvel ezelőtti eredményük. Négy megyei jogú várost, képviselőtestülettel együtt, elnyertek, és mind a 19 vármegyei közgyűlésben többségük van (Pestben relatív, a többi 18-ban abszolút). Ugyanakkor az EP-eredmény aránya a 2004-es, eddigi legrosszabbhoz képest is 3 százalékponttal alacsonyabb, a kormánypártok támogatása minden településtípusban – különösen a megyei jogú városokban és a 20 ezer fő alatti településen – visszaesett, és bár megnyerték a budapesti I. kerületet, de elvesztették a tizenkettediket, három város – köztük Győr és Szolnok – pedig elveszett, igaz közgyűlési többségüket megtartották. Eközben át kell alakítani a belpolitikai stratégiát, mivel a pártrendszer is megváltozott: az elsőszámú kihívó a Tisza Párt, amely kiszorította a Momentumot, és harmadolta a baloldali blokkot. A második részben kiderül, hogy az európai uniós választások utáni helyzet világos: ha nem is eget rengető, de elmozdulás tapasztalható a szuverenista és/vagy háborúellenes – többségükben jobboldali – pártok irányába. Az AfD az öt évvel ezelőttihez képet 5 százalékponttal nőtt, most 16 százalékot szerzett s ezzel a második erő lett, a Nemzeti Tömörülés majdnem a szavazatok harmadát megszerezte, így Macron föl is oszlatta a nemzetgyűlést, a belga kormányfő lemondott, a Flamand Blokk 14 százalékon van és az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt a szavazatok több mint negyedét megszerezte. Ezek után zajlik a kalkuláció a strasbourgi Európai Parlament jelenlegi frakcióinak eredményei közül is: nőtt az Európai Néppárt és a két frakcióhoz tartozó szuverenisták, csökkent a szocdem pártcsalád, még jobban a liberálisok. De maradnak-e vajon ezek a frakciók a most kezdődő ötéves ciklusban is – ez lesz a fő kérdés.

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adásában a június 9-ei kettős választás utolsó hetéről van szó: pártok és üzenetek, mozgósítási verseny és tétek. Békés Márton, az Intézet igazgatója először Deák Dániellel, a XXI. Század Intézet vezető elemzőjével vizsgálja meg, hogy miután június elsején elkezdődött az utolsó felvonás, amikor a Békemeneten a jobboldal ereje megnyilatkozott az utcán, Orbán Viktor pedig „világrekorder mozgósítást” ígért, mi történt az utolsó héten. Aztán az Intézet másik vezető elemzőjével, Halkó Petrával azokról a világpolitikai eseményekről beszélgetnek, amelyek az egész kontextust meghatározzák, közülük is a leglényegesebb az orosz–ukrán háború eszkalálódása. Hogy erről miért csak a kormányoldalon beszélnek, az ellenzék pedig tudomást sem vesz róla – ez is kiderül. A Mindig Péntek Podcast legújabb, Két választás Magyarországon című adása elérhető Facebookon, YouTube-on és 17 podcast-csatornán.