A Lét és írás titokzatos alkotás. Csak következtetni tudunk arra, mikor születhetett, ahogyan eredeti kéziratának hollététét is homály fedi. Két dolog azonban bizonyos: remekmű, amelyet az első Nobel-díjas magyar író szerkesztett szövegfüzérré.

Szerzője pedig legalább annyira filozófus, mint író. Olyan alkotó, aki még hisz az esztétika filozófiai gyökereiben – vagyis aki a közönség, a piac és a politika elvárásainak kielégítése helyett az igazság feltárásában és megmutatásában találta meg saját hivatását. A Kertész Imre Intézet gondozásában, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány kiadásában idei könyvhétre megjelent kötetet 2024. június 5-én mutattuk be a Kertész Imre Intézetben.

A kötetről Hidas Zoltán egyetemi tanár, a kötet lektora; Horváth Péter irodalomtörténész, a Kertész Imre-életmű kutatója, valamint Soltész Márton irodalomtörténész, a Kertész Imre Intézet tudományos igazgatója, a kötet szerkesztője beszélgetett. A rendezvényen Szabó Sebestyén László Junior Prima díjas színművész adott elő részleteket a könyvből. A könyvbemutató házigazdája Őri-Kovács Anna a Kertész Imre Intézet munkatársa, a kötet egyik főmunkatársa volt.

A könyv most 20%-os kedvezménnyel megvásárolható a Terror Háza Múzeum webshopjában: https://webshop.terrorhaza.hu/hu/termek/kertesz-imre-let-es-iras-feljegyzesek-1959-1973/

A kötetet könyvheti beszélgetés keretében is megismerhetik az érdeklődők 2024. június 15-én (szombaton) 10.30-tól a Vörösmarty téri színpadon.
A 95. Ünnepi Könyvhéten pedig 2024. június 15-én (szombaton) 12.30-tól ismerteti a mű keletkezéstörténetét Soltész Márton, a Kertész Imre Intézet tudományos igazgatója a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány standjánál (16-os pavilon).

Lehet szakrális mű egy mákoskaláccsal megfestett csendélet?
Láthatóvá válhat a „láthatatlan” egy festményen?
Segítheti a kompozíció, hogy ne csak a valóság egy szeletét lássuk?

A szent és a profán címmel folytatódott a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa havonta tart előadást.

A legutóbbi május 15-i esten Karátson Gábor festészete és Pilinszky János költészete nyomán ismerhettük meg a szentség és a profanitás alakulását az újabb kori művészet történetében.

Az előadáshoz kapcsolódóan Karátson Gábor: Játékon kívül. Sérült holland játékos, 1978–1979 című képét állítottuk ki.

Az előadások ideje alatt kiállított műtárgyakat a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, illetve a Karátson Gábor Archívum és Kutatóműhely bocsájtja a Kertész Imre Intézet rendelkezésére.

A következő, június 12-i alkalom címe: Bábel. Szemben a pusztulással. Részletek hamarosan!

Dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa ezúttal A műélvezet védelmében címmel tartott előadást és Kertész Imre azon megállapításával vitatkozott, amely szerint a műélvezet „erkölcstelen”, mert a közönség nem elszenvedi a művet, hanem gyönyörködik benne.

Az esten az újabb kori művészet történetének néhány „nagy” és „szép”-nek méltán mondható alkotásáról is szó esett Turnertől, Vincent van Gogh-on át Lossonczy Tamásig. Az előadáshoz kapcsolódó festmény Korniss Dezső Allegro Barbaro című alkotása volt. Az előadások ideje alatt kiállított műtárgyakat a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, illetve a Karátson Gábor Archívum és Kutatóműhely bocsájtja a Kertész Imre Intézet rendelkezésére.

A következő május 15-i előadáson Karátson Gábor festészete és Pilinszky költészete kapcsán a szentség és profanitás alakulását tekintjük át az újabb kori művészet történetében. Részletek hamarosan!