Az igazi veszély nem az, ha letérsz az útról, hanem ha észre sem veszed, hogy már rég nem oda tartasz, ahová indultál.

Ebben az epizódban arról beszélgetünk, hogyan ismerjük fel a saját tévutainkat, mikor válik a növekedési kényszer önsorsrontássá, és hogyan lehet végre kilépni a körből, amit magunknak rajzoltunk.

A Dzsungelharc vendége Rimóczi Oszkár, a Mégis kollektíva alapítója és a The Daring Self Project kezdeményezője.

A fine diningról sokaknak a merevség, mondhatni a proccság jut eszükbe - talán jogosan. De mint minden előítéletről kiderül, lehet ez másképp is: nem áhítat, ájult csodálat, netán sznobság, hanem életöröm, humor és könnyedség. Mert minden attól függ, ki csinálja, mit gondol az életről, és megengedi-e magának, hogy jól érezze magát a világban. Van rá recept? Bizonyára nincs. de az, hogy ők hogy csinálják, kiderül a beszélgetésből - a Dzsungelharc vendégei Sárközi Ákos és Kalocsai Zoltán, a Textúra társtulajdonosai.

A legrosszabb kérdés a fel nem tett kérdés - vallja a Dzsungelharc mai vendége. És ez nem csak egy szakmában, hanem - minden bizonnyal - az élet valamennyi területén igaz. Mert a helyes út megleléséhez elengedhetetlen kíváncsiság ahhoz is kell, hogy igazán megértsük a másikat, ne csak válaszok, hanem történetek szülessenek. Szabó Sándor közgazdász, bankár, a Maalbeck ügyvezető partnere számára a befektetési tanácsadás nem aknákkal teli pénzügyi labirintus, hanem emberi kapcsolat. Itt messze nem csak az a kérdés, mennyi a hozam, hanem az is, hogy hogyan épül és marad meg a bizalom - mert ez a lényeg a pénzügyekben is. Meg az is, hogy mindig tartsuk szem előtt: a pénz nem cél, hanem eszköz. Ez az egyszerűnek látszó, ám a gyakorlatban annál nehezebben megvalósítható alapgondolat - ha úgy tetszik, szemlélet - a jól-lét kulcsa, és azé, hogy ne a rabjai legyünk, hanem minket szolgáljon. Erről szól a mai beszélgetés: pénzről, de nem pénzszagúan. Az emberről, kérdésekről, döntésekről és arról, mit jelent jól segíteni másokat abban, hogy saját döntéseik valóban az övék legyenek.

Ki lehet törni az aranykalitkából? Érdemes egyáltalán? A választ - legalábbis a dzsungelharc mai vendégének esetében - egy a Kopaszi-gáton eltöltött, energiadús délután adta meg. Itt indult el vállalkozása, ami nem csak önállósodást, hanem teljesen új ösvényt is jelentett számára: régóta élő belső késztetését váltotta valóra, amikor elkezdett tanítani. Ehhez persze hosszú út vezetett, és át kellett törnie saját korlátait is. Ezt a belső munkát a kíváncsiságból is táplálkozó alkotási vágy, a bizalom és persze az eltéphetetlen gyökereket adó család is táplálta, segítette.

Ebben az epizódban Filep Szabolcs és a PROGmasters történetét ismerhetitek meg.

A vállalkozás egyik lényege a mozgás. De tudjuk, ez sokszor nem könnyű. Ám akkor könnyebb, sőt természetes, ha ez sugárzik a vezetőjéből. Itt a hangsúly a "természetes" szón van: mi az, ami magától értetődővé teszi, és nem a versenytársak, a piac vagy más külső erők által kikényszerített jellemzővé?

A választ a Dzsungelharc vendégének mélyen gyökerező és olthatatlan kíváncsisága adja meg. Ez az, ami új utakra vezeti, ez az, ami egy sokszínű, de mégis egyfelé húzó csapat építésében segíti, és ez az, ami összeköti benne a nagyvilágot és az otthonát. Ez a kíváncsiság ugyanis nem cégeket, hanem világokat épít. Márton Miklóssal, a ViVeTech Nyrt. vezérigazgatójával és társtulajdonosával beszélgetünk.

Az erdő nem csak fák összessége, hanem egy történet is - egy életközösségé, amelynek mi, emberek szintén részesei vagyunk. Ha meg akarjuk tartani, meg kell ismernünk, hogy együtt írhassuk tovább.

A Dzsungelharc vendége nem csak járja, hanem látja és érti az erdőt. "ahhoz, hogy jól dolgozz az erdőben, ott kell járnod, meg kell értened. Ha nem vagy kíváncsi, ha nem vagy ott, akkor igazából nincs is kapcsolatod vele" - mondja.

De mit jelent ma a felelős erdőgazdálkodás? Hogyan alakítja az erdő az embert, és fordítva? Miért fontos, hogy partnerként tekintsünk a természetre? Ezekről és sok másról beszélgetünk Lomniczi Gergővel, a Pannon Örökerdő ügyvezetőjével.

Egy vállalkozás ezerféle módon születhet. Például egy több mint húsz éve hordott cipőmárkából is. Ebben azért már mutatkoznak az alapok: stabil önkép, kitartás és nem utolsó sorban türelem - no és a munka szeretete.

Persze ez utóbbi hangozhat közhelyesen is, de a műsor mai vendége olyan természetességgel beszél az éppen rábízott feladatról - legyen az még a legegyszerűbb is -, hogy az ember akaratlanul is elhiszi: tényleg nincs kis munka, csak munka. Se feszengés, se fontoskodás - csak a hozzáállás, ami bárhol és bármikor működik.

Egy olyan történet következik, amely sok-sok évtizeddel ezelőtt Chilében kezdődött, és amely a történelem viharában elkerülhetetlenné vált emigrációval és két kultúra, a chilei és a magyar egymásra hatásával, összefonódásával épült fel.

A Dzsungelharc vendége José Lattes, a Superstar Budapest tulajdonosa.

Vállalkozást indítani, működtetni és fejleszteni magától értetődően nem lehet önbizalom nélkül. Kevésbé egyértelmű azonban, hogy önreflexió nélkül sem. A Dzsungelharc mai adásának vendége ezt így látja: "bármi is történik, mindig érdemes átgondolni, ebben én hol vagyok benne."

Ez a szemlélet nem csak segít elviselni a következményeket, hanem lehetőséget is ad arra, hogy tanuljunk belőlük, és valami igazán értékeset hozzunk létre. Ez a gondolkodás különbözteti meg az álmodozót az alkotótól. Persze azért kell más is a sikeres vállalkozáshoz, aminek talán az egyik legfontosabb jellemzője az erős közösség, olyan, amelyet nem a pénz tart egyben, hanem a hasznosság tudata.

Balogh Petyával, a STRT Holding társalapítójával és az igazgatóság elnökével beszélgetünk.