Ebben az epizódban egy olyan rendszer működésébe pillanthattok be, ahol a gazdasági realitások és a társadalmi felelősség élesen ütköznek. A terület, ahol a Dzsungelharc mai adásának vendége dolgozik, emberek tömegeinek életminőségére hat, miközben a szűkös, alulfinanszírozott keretek adottak.

De létezik kitörési pont: a pragmatikus szolgáltatásfejlesztés. Ám ehhez a nyolcvanas években ragadt reflexeket is meg kell haladni, az „így szoktuk” és a „jól van az úgy” mentalitást fel kell számolni. A helyzet nem reménytelen, a gyakorlatban már kipróbált példák mutatják, hogy a szektor képes a megújulásra.

A Dzsungelharc vendége Czirbesz Gergely, a GasztVitál stratégiai igazgatója.

Ebben az epizódban az agrártudományok területén az egyik legidézettebb magyar tudóssal beszélgetünk. Szó esik növénygenetikáról, magyar és nemzetközi tudományos műhelyekről, de a lényeg mindenhol egy: a tudomány sokkal inkább makacs ostrom, mint megfigyelés.

Benézünk a tudomány "elefántcsonttornyába" is: az alapkutatás nem elszigetelt köldöknézés, hanem az az értelmezési, valóságismereti képesség, amely megvéd minket attól, hogy kiszolgáltatott technológiai analfabéták maradjunk a saját jövőnkben.

A Dzsungelharc vendége prof. dr. Galiba Gábor növénybiológus, a HUN-REN Mezőgazdasági Intézetének nagydoktora, a MATE professzora.

Ebben az epizódban egy olyan országról beszélünk, amelyet sokan következetesen és kompromisszummentesen egy optimalizált laboratóriumnak látnak, ahol a túlélés záloga a tudás. Talán nem is ország, hanem egy cég, hatmillió alkalmazottal, ahol a jelent és a jövőt a stratégiai tervezés határozza meg, és mérnöki pontosságú térkép mutatja az utat.

Ez biztosítja számukra, hogy fennmaradjanak a globális hatalmak tektonikus játszmáiban, és persze azt is, hogy képesek legyenek szó szerint a világ élvonalába kerülni és ott is maradni.

Akivel minderről beszélgetünk: Aigner Iván közgazdász, Szingapúr-szakértő.