Lehallgatások. Titkosszolgálati műveletek. Kémbotrány.Ez már nem kampányzaj – ez hatalmi játszma a háttérben.- Mi történt valójában a március végén kirobbant lehallgatási ügyben?- Ki és miért figyelhetett meg egy, a magyar érdekek mellett kiálló külügyminisztert?- És mit jelent mindez a választások tisztaságára és az ország szuverenitására nézve?Az Oeco Keret legújabb adásában nem megkerüljük a kérdéseket – hanem szétbontjuk őket. Feltárjuk az összefüggéseket, az érdekeket és a lehetséges forgatókönyveket.

Ez már nem pusztán politika. Ez befolyásról, hatalomról és Magyarország mozgásteréről szól.Ha érteni akarod, mi zajlik a felszín alatt – ez az epizód kötelező.

Csehországban egy Izraellel együttműködő dróngyárat, az Egyesült Királyságban pedig egy zsidó szervezet négy mentőautóját gyújtották fel. És ez csak az elmúlt egy hét termése: úgy tűnik, az Irán ellen kirobbant háború miatt ismét nőtt a terrorizmus kockázata. A veszély ott a nagyobb, ahol jelentős bevándorló tömegek élnek. A közel-keleti konfliktus egy újabb migrációs válság megindulásával is fenyeget. De hol van már a Willkommenskultur! Ezúttal Törökország és az Európai Unió sem akarja, hogy megismétlődjön a 2015-ös válság. Demkó Attila rámutatott: az EU is belátta, hogy hibázott, de azt sose ismernék be, hogy a magyaroknak igaza volt.A beszélgetést László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese moderálja.

Két nagyon különböző háborúnak vagyunk tanúi, ami talán megváltoztatta azt, amit a hadviselésről gondoltunk. Ukrajnában azzal lőnek, ami van: a világsajtót is bejárta a hír, hogy még I. világháborús Maxim géppuskákat is bevetettek, de visszatértünk a II. világháború tüzérségi csatáihoz és lövészárkaihoz is. Ugyanakkor eljött a Starlink kommunikáció és a drónok kora. Közben a Közel-Keleten a csúcstechnológiával vívnak légi párbajt, anélkül, hogy egyetlen bakancs lépne ellenséges földre. Demkó Attila szerint haditechnikai forradalomnak vagyunk szemtanúi, aminek főszereplői a drónok.A beszélgetést László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese moderálja.

A globális piacok már nem egyszerű feszültséget, hanem valódi energiaválságot áraznak. Hiába nyúlt a Nyugat a stratégiai olajtartalékokhoz, és hiába próbálják szankciós könnyítésekkel stabilizálni a helyzetet, a Hormuzi-szoros forgalma drasztikusan visszaesett, a kitermelés helyreállása pedig teljesen bizonytalan.A probléma nem csak katonai. A biztosítók, a hajózási társaságok és a pénzügyi szereplők nélkül az energiaszállítás nem indul újra — így az árak az olajtól a gázon át egészen a héliumig tartósan magasak maradhatnak. Ez idővel fizikai hiányhoz, inflációs spirálhoz és gazdasági lassuláshoz vezethet világszerte.Európa különösen sérülékeny helyzetben van:a zöld átállás, az orosz energia kiszorítása és a közel-keleti bizonytalanság együtt olyan kockázatot jelent, amely hosszú időre meghatározhatja a kontinens gazdasági mozgásterét.Az InfoRádió stúdiójában Tatár Mihály, az Oeconomus vezető elemzője és Varga Mónika műsorvezető beszélget.

A világpolitikai feszültségek, az ukrajnai háború, az energiaszállítások körüli viták és az Európai Unió gazdasági döntései alapvetően alakítják át a magyar régiók lehetőségeit is. De hogyan érinti mindez Békés vármegyét?Az OecoKeret új adásának vendége Erdős Norbert, az Európai Parlament korábbi képviselője és a Békés 04-es számú OEVK képviselőjelöltje, akivel arról beszélgetünk, milyen fejlődési pályák állnak a térség előtt a jelenlegi geopolitikai környezetben.Szó esik többek között:- a háborúk gazdasági hatásairól- az ukrán olajblokád következményeiről- a Közös Agrárpolitika (KAP) átalakításáról- az EU–Mercosur megállapodásról- az ukrán piacnyitás kérdéséről- és arról, hogyan reagál minderre Békés vármegye gazdasága.A beszélgetésből kiderül, hogy a térség jelentős rugalmasságot mutat, és a kedvezőtlen nemzetközi környezet ellenére is képes új lehetőségeket találni.Békés vármegye egyre több nagy külföldi befektetőt vonz, ami hosszú távon meghatározhatja a régió fejlődési irányát.A beszélgetés résztvevői:- Erdős Norbert, az Európai Parlament korábbi képviselője, a Békés 04. számú egyéni választókerület képviselőjelöltje- Törcsi Péter, az Oeconomus elnöke- Gondi Mátyás, az Oeconomus alelnöke- Pásztor Szabolcs, kutatási igazgató

A fókusznak Ukrajnán kell maradnia! – figyelmeztetett Keir Starmer mikor minap Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozott. Tényleg, ki figyel most Ukrajnára? Demkó Attila szerint rövid távon árt Oroszországnak az Irán ellen indított háború, ha viszont elhúzódik a konfliktus, annak nagy nyertese lehet. Közben Kína sem bánja, ha az Egyesült Államok kutyaszorítóba kerül…A beszélgetést László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese moderálja.

A globális kapcsolati kapitalizmus nem a semmiből jelent meg Magyarországon. Már a késő államszocializmus idején kialakultak azok a csatornák, amelyek összekötötték a nyugati tőkét a kommunista elit egyes köreivel. Ezek a kapcsolatok a rendszerváltás után sokszor privatizációs előnnyé, gazdasági befolyássá és politikai hálózatokká alakultak.Az adásban azt elemezzük, hogyan épültek ki ezek a hálózatok, miért volt Magyarország különösen kedvező terep a kapcsolati kapitalizmus számára, és hogyan lehetett technológiai együttműködéssel, presztízzsel és személyes kapcsolatokkal hosszú távú befolyást szerezni.A globális gazdasági érdekcsoportok nem tűntek el, és a 2026-os választások előtt újra megjelennek azok a politikai szereplők, akik nemzetközi hálózatokhoz kötődnek, és a jelenlegi kormány gazdaságpolitikájával szemben határozzák meg saját irányukat.A kérdés az, hogy a következő időszakban nemzeti érdek vagy nemzetközi kapcsolatrendszerek mentén születnek-e meg a döntések.Vitapartnerek:- Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő- Mező Gábor újságíró, kutató- Pásztor Szabolcs az Oeconomus kutatási igazgatójaModerátor:- Törcsi Péter politikai elemző, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elnöke

„Az amerikaiaknak húsz évbe telt Afganisztánban a tálibokat a tálibokra cserélni, Iránban viszont kilenc nap alatt sikerült Khameneit Khameneire” – így élcelődik az internet az Irán elleni háború eddigi mérlegén.De valóban kudarc, amit látunk, vagy katonailag épp ellenkezőleg: egy szinte tökéletesen végrehajtott művelet?Demkó Attila szerint katonailag ugyan szinte tökéletes, amit az izraeliek és amerikaiak végrehajtottak, de ettől még ebből a háborúból nagyon nehéz lesz arcvesztés nélkül kiszállni.A beszélgetést László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese moderálja.