Az európai integrációs folyamat keretében 1958-óta készítenek közös költségvetést. Az EU költségvetése széles területet fed le, a tagállamok felzárkózását szolgáló kohéziós alapoktól kezdve az agrártámogatásokon át a kutatási és oktatási tematikus programokig. Annak ellenére, hogy a tagállamok eltérő befizetései miatt bizonyos országok az unió nettó befizetői, a közös költségvetés minden ország esetében jelentősen hozzájárult a gazdasági fejlődéshez. Az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének adatai szerint hazánkba a 2004-es csatlakozás és 2022 között 76,7 milliárd euró forrás érkezett, szemben az általunk befizetett 20,5 milliárd euróval. A gazdasági integráció következő lépése az eurózónába való csatlakozás, amely bár számos stabilitást szolgáló előnnyel jár, a pénzpolitikai eszköztárt szűkíti. A Geo-Trendek legújabb adásában Horváth Sebestyén és Sárdi Gergő az uniós költségvetésről, az eurózóna szerepéről és a következő öt éves európai parlamenti ciklus gazdaságpolitikájáról beszélgettek.

A közgazdaságtan több, gyakorlatilag feloldhatatlan hármas dilemmát, azaz trilemmát ismer: ezek közös ismertetőjele, hogy három meghatározó tényezőből csak kettőt tudunk befolyásolni, a harmadik azonnal következménnyé válik. Az EU mostanra egy ilyen hármas dilemmába manőverezte magát: a radikálisan felgyorsított zöldátállás határidői gyorsan közelednek, rendkívüli ráfordításokat követelve a költségvetésektől. Ám ez a példátlan terhelés éppen egyidőbe esik az európai újrafelfegyverkezés igényével, aminek valódi költségdimenzióiról vajmi keveset tud a közvélemény. Mindeközben a tagállamok többségének éppen, hogy fájdalmas kiadáscsökkentésbe kellene fognia ez elmúlt évek masszív túlköltekezései után. Tatár Mihály elemzése.

Az európai uniós klímapolitikák – kiegészülve az egyes tagállami intézkedésekkel – alkalmasnak bizonyultak arra, hogy az ipari termelés fokozása mellett is csökkentsék a közösség által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét az elmúlt húsz évben. A pozitív eredmények dacára azonban úgy fest, az Európai Unió és tagállamai önmagukban képtelenek gátat szabni a globális szén-dioxid-kibocsátások növekedésének; ráadásul a mind határozottabb klímapolitikai szerepvállalás megakasztja az európai ipar jövőbeli fejlődését is. A Geo-trendek következő adásában Fetter Bálint, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány külső junior elemzője beszélget Varga Mónikával, az Inforádió műsorvezető-riporterével az európai uniós és hazai klímapolitikák eredményeiről és az EU versenyképességének jövőjéről.

A Szuezi-csatorna, később pedig a Panama-csatorna, majd a vörös-tengeri konfliktus ráirányította a figyelmünket a tengeri szállítás fontosságára a világgazdaságban. Jelenleg az áruk 90%-át tengeri úton szállítják és minden egyes pillanatban legkevesebb 20 millió konténert szállítanak a világ tengerein és óceánjain. A Geo-Trendek műsorában a tengeri szállítás népszerűségének okairól, sérülékenységéről és a világkereskedelemben betöltött szerepéről beszélgetünk

A kínai elnök, Xi Jinping magyarországi látogatása történelmi jelentőségű. A két ország viszonya évszázadokon át meghatározó volt, azonban a közelmúltig alig lehetett intenzív kapcsolatról beszélni, így annak újradefiniálására volt szükség. Ennek eredményeként 2020-ban és 2023-ban is Kínából érkezett a legtöbb beruházás Magyarországra. 2023-ban a Magyarországra érkező működőtőke beruházások rekordösszegű 13 milliárd eurós értékéből Kína 7,6 milliárddal a legnagyobb befektetővé vált hazánkban.

Észak-Korea hosszú ideje fenyegetést jelent Kelet-Ázsia biztonságára nézve, mivel a kiszámíthatatlan, atomfegyverrel rendelkező phenjani rezsim ellenségként tekint Dél-Koreára, az Egyesült Államokra és Japánra. Az utóbbi egy évben olyan fejlemények következtek be Észak-Korea magatartásában, amelyekből egyes Korea-elemzők azt a következtetést vonják le, hogy az ország valamilyen katonai akcióra, vagy egyenesen háborúra készül. A Geo-Trendek műsorában Csenger Ádám tekinti át ezeket a fejleményeket, továbbá a tágabb geopolitikai kontextust, megvizsgálva többek között az Egyesült Államok, Kína és Oroszország szerepét.

Európa és azon belül Magyarország munkaerőpiaca a világjárványt követően viszonylag rövid idő alatt talpra állt, és ismételten kulcsproblémává vált a munkaerőhiány. Még több nehézséget jelent a munkáltatóknak – és a gazdaság egészének – a szakképzettség- és tehetséghiány. Mindez a zsugorodó munkaerőállományra, demográfiai problémákra, az idősödő társadalomra vezethető vissza. A munkaerőhiányt pedig fokozza egy új trend a világ fejlett országaiban: egyre több az olyan pár, akik tudatosan nem vállalnak gyermeket. A Geo-Trendek következő adásában Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője beszélget Varga Mónikával, az Inforádió műsorvezető-riporterével az új évezred demográfiai és munkaerőpiaci kihívásairól.

Április 13-án éjjel Irán nagyszabású támadást indított izraeli katonai célpontok ellen: többszáz drónt, robotrepülőt és ballisztikus rakétát lőttek ki a zsidó állam irányába. Izrael szerint azonban szinte mindegyiket sikerült semlegesíteni. Irán most először indított közvetlen támadást Izrael ellen. Vajon hogyan reagál a zsidó állam? Jön az újabb háború a Közel-Keleten? László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője, a Magyar Nemzet külpolitikai újságírója a Geo-Trendek vendége.