Az előző adásban Csurka István személye körüli elhallgatásról és az életét meghatározó eseményekről beszélgettünk. Foglalkoztunk politikai pályáját jelentősen körvonalazó beszédeivel, váteszi szerepével.

A második adásban az őt ért legfontosabb kritikákról lesz szó:

• Az „ügynökkérdésről”
• Antiszemitizmusáról
• A megítélésével kapcsolatos kettős mércéről
• Az MDF-ről, Antall Józsefről és a rendszerváltoztatásról megfogalmazott véleményéről

Az adásban Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója és Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze beszélget.

Csurka István megkerülhetetlen alakja a XX. századi magyar történelemnek.
Sok éven keresztül figyelmen kívül hagyott írói és politikusi tevékenységének újraértékelése és bemutatása fontos mindazok számára, akiknek nincsen személyes benyomásuk a huszadik század egyik ikonikus közéleti szereplőjéről.
A rendszerváltoztatás egyik szellemi megalapozójáról, a XX. Század Intézet Csurka 90 - Idő és sors címmel rendezett konferenciát a tavalyi évben. Most, a Félmúltban két részen keresztül folytatjuk Csurka István életművének bemutatását.

Az első adásban szó lesz:

• Életének legmeghatározóbb élményéről, az 1956-os forradalom és szabadságharcról
• A New Yorkban 1986. március 15-én elhangzott: A véres kard című beszédéről
• A rendszerváltoztatás előtti Magyarország összellenzéki találkozóján elhangzott, 1985-ös monori beszédéről
• Váteszi szerepéről
• Nyelvezetéről és humoráról
• A tavalyi konferenciánk, valamint a róla készült szobor avatásának visszhangjáról

Az adásban Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója és Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze beszélget.

Lépten nyomon találkozunk a fasizmus vádjával, legutóbb éppen az amerikai elnökválasztás során került előtérbe a kifejezés.
De mit is jelent eredetileg, milyen tartalmak rakódtak rá az idők folyamán, és ami a legfontosabb: változatlanul hatékony politikai támadás, vagy netán éppen ellenkezőleg. 2025-re eljutottunk a fogalom kiüresedéséhez.

Résztvevők:
Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, az XX. Század Intézet főigazgatója, Lánczi András Széchenyi-díjas filozófus, Békés Márton történész, a XXI. Század Intézet igazgatója, Galló Béla, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa, az eseményt Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója moderálta.

80 éve fejeződött be a második világháború.

Új adásunkban megvitatjuk, mi minden dőlt el 1945-ben, és ami talán még izgalmasabb kérdés, hogy máig abban a világrendben élünk-e ami 1945-ben létrejött, vagy netán ez egy mára már teljesen lezárt korszak? Mit jelent ez az év Magyarország, Európa, az Amerikai Egyesült Államok és az egész világ számára?

Megvitatjuk mindezeket a FÉLMÚLT: 1945 – 80 éve történt című adásában állandó beszélgetőpartnereinkkel Balogh Gáborral, a Terror Háza Múzeum vezető történészével és Fekete Rajmunddal, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatójával. A beszélgetést Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója moderálja.

1956 a 20. századi magyar történelem talán legfontosabb évszáma. A forradalom és szabadságharc eseményei azonban a világtörténelem lapjain is kiemelt helyet foglalnak el. Hogyan fogadta a világ közvéleménye a magyar eseményeket? Hogyan reagáltak a szuperhatalmak 1956 eseményeire? Van-e kapcsolat a szabadságharc leverése és a szuezi válság között? Mire világított rá a szabadságharc leverése és a nyugati - különösen az amerikai - politikai elit passzív reakciója? Félmúlt című műsorunk megtekintésével valamennyi kérdésre választ kaphat. Az adás vendégei Baczoni Dorottya történész, a XX. Század Intézet igazgatója és Fekete Rajmund történész, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója. Aki kérdez: Balogh Gábor a Terror Háza Múzeum vezető történésze.

Az utóbbi években több budapesti köztérelnevezés és szoborállítás is heves közéleti vitákat generált, aminek apropóján legújabb FÉLMÚLT adásunk témája a szimbolikus térhasználat volt. A beszélgetés során felmerült, hogy lehet-e Horn Gyuláról sétányt elnevezni, el kell-e távolítani helyéről a XII. kerületi Turul-szobrot, és miért támadják sokan egy kereszt elhelyezésének tervét a Szabadság-szobor talapzatán.

Az adás vendégei Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója és Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze voltak. A beszélgetést Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója moderálta.

A beszélgetés résztvevői Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója és Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze voltak. A beszélgetés házigazdája Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója volt. A Hitler–Sztálin-paktum megszületésének körülményeivel kapcsolatban Fekete Rajmund felvázolta, hogy 1939. augusztus 23-án Joachim von Ribbentrop német és Vjacseszlav Mihajlovics Molotov szovjet külügyminiszterek Moszkvában találkoztak, hogy egy kölcsönös megnemtámadási szerződést írjanak alá országaik között. A 10 évre szóló szerződésben a felek megállapodtak, hogy egymás ellen nem indítanak támadó hadjáratot, harmadik fél támadása esetén a támadó felet semmilyen módon nem támogatják, illetve nem lépnek be olyan szövetségbe, ami a másik ellen küzd. A tárgyalások valódi mivolta viszont arról szólt, hogy se a szovjetek se a nácik ne kerüljenek a jövőben egy kétfrontos háborúba, emellett pedig megszületett egy titkos záradék. Ebben a titkos záradékban a nemzetiszocialista és a nemzetközi szocialista két totális diktatúra képviselői felosztották egymás között Kelet-Európát. Balogh Gábor hozzátette, hogy a világ közvéleménye hamar megismerte a két diktatúra közötti megnemtámadási szerződés létrejöttét, viszont a titkos záradékról egészen Rudolf Hess nürnbergi per alatt tett vallomásáig semmit nem tudott. Ennek ellenére még hosszú évtizedekig jótékony hallgatás övezte a titkos megállapodás pontos részleteit. Ez nem csak a németek és a szovjetek részéről volt jellemző, de a nyugati világ részéről is. Erre az egyik legfőbb ok az volt, hogy 1941 után a Szovjetunió a britek, a franciák és az amerikaiak szövetségesévé vált. Ezért egészen 1989–1990-ig a titkos záradék részleteit homály fedte, hiszen a demokratikus országok nem szívesen akarták beismerni, hogy egy háborús bűnös, egy Kelet-Európát diktatórikusan felosztó birodalom szövetségesükké vált egy másik diktatúra elleni harcban.

Lassan egy hónapja focilázban égünk. Az is tudja, hogy éppen most zajlik a labdarúgó-Európa-bajnokság, aki nem rajong a fociért. A Félmúlt nyári különkiadásában a futball identitásformáló erejéről, a labdarúgás és a politika viszonyáról, illetve a magyar labdarúgás sikerkorszakairól beszélgettünk.

Vendég: Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője, a Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöke
Beszélgetőpartner: Baczoni Dorottya a XX. Század Intézet igazgatója