Idén ősszel lesz hetven éve annak, hogy Magyarországon kitört az 1956-os forradalom. Az ország lángba borult, a harcok leverése után pedig több százezren indultak el az osztrák határ felé. Többségük fiatal volt. Köztük egy tizenhat éves fiú is: Deák Ernő. Ma az ausztriai magyarság egyik meghatározó személyiségeként ismerjük – történészként, közéleti szereplőként, szerkesztőként. Mai beszélgetésünkben azonban visszalépünk hetven évet, 1956 decemberébe, ahhoz a pillanathoz, amikor egy súlyosan beteg kamaszfiú életre szóló döntést hozott. Palágyi Zsófia, Deák Ernővel beszélget.

A Bécsi Magyar Iskola „Musical Mesék“ programja idén egy saját készítésű musicallel készül, amely a görög Istenek világát dolgozza fel vígjáték formájában. A program célja a gyerekek kreativitásának és színpadi készségeinek fejlesztése, miközben élvezetes és tanulságos élményt nyújt számukra. Bányi Kriszta riportja.

Hol lehet magyarul tanulni Ausztriában? 5. rész
A magyar nyelvtanulási lehetőségeket összegyűjtő sorozatunk ötödik részében Salzburg és Tirol tartományok magyar egyesületeit, kéttannyelvű iskoláit és a magyar nyelv tanulására/ gyakorlására helyszínt és lehetőséget biztosító településeket, intézményeket és egyesületeket gyűjtöttük össze. Sebestyén Áron és Csikós Gréta beszélgetése.

Buda György műfordító az elmúlt év végén vehette át a Balassi műfordítói nagydíjat, amellyel a kiemelkedő teljesítményeket díjazzák. A magyar állami elismerést a bécsi magyar nagykövetségen nyújtották át. A díjátadót követoen készült a beszélgetésünk.

Egy 35 évvel ezelott rögzített kerekasztal beszélgetés felvétele került a kezünkbe. 1990-ben a kismartoni stúdióban a burgenlandi magyarság és a magyar nyelv helyzete, fennmaradása álltak a középpontban. A beszélgetést Farsky Csaba vezette. A résztvevok között volt Böcskör Mónika tolmács, Szeberényi András, a BMKE akkori titkára, Balika Gabriele, alsóori, középiskolás diáklány, Böcskör Andrea felsoori pedagógus és Miklós Helmut oriszigeti hivatalnok. Hárman közülük azóta is az Orvidéken élnek, – oket kereste fel Weber Katalin, hogy elbeszélgessenek az azóta történt változásokról.

Új év, új én – legalábbis január elsején. Ilyenkor megtelnek a fitnesztermek, kiürülnek a hutok, és mindenki megfogad valamit, amit titokban már akkor sem gondol teljesen komolyan. De miért szeretünk fogadalmakat tenni? Talán mert jó hinni abban, hogy január elsején tényleg lehet újrakezdeni. De vajon mit fogadnak meg az emberek – és van-e olyan, amit tényleg be is lehet tartani? Riportunkban ennek járunk utána.

Vendégünk a Bécsben élő Lelkes Orsolya társadalomkutató, közgazdász, coach, pszichológiai tanácsadó és boldogságkutató.

Lelkes Orsolya 20 éve él Bécsben ahol egy, az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez kapcsolódó kormányközi szervezetnél kezdett dolgozni, mint boldogságkutató. Bécsben pszichodráma workshopokat vezet, magyar nyelven is és egy könyvet is írt, Fenntartható hedonizmus címmel.

Lelkes Orsolya boldogságkutatóval Weber Katalin beszélgetett.

Mai vendégünk eredetileg egy évre érkezett Burgenlandba, egyházmegyei bíróként. Az egy évből azonban több mint húsz lett, és az irodai munka helyett a közösségépítésben találta meg igazi hivatását. Pál László az erdélyi Szentegyházán született, és sokáig úgy gondolta, egész életében az erdélyi magyarok között fog szolgálni. A sors azonban másként alakította: ma a burgenlandi magyarok plébánosa Eisenstadt/Kismartonban és St. Georgen/Szentgyörgyön. Itt a szentgyörgyi plébánián, az adventi koszorú fényénél beszélgetünk. Weber Katalin riportja.