Ebben az adásban Dr. Gróf Krisztián ügyvéddel beszélgetünk arról, hogyan vásárolj ingatlant biztonságosan 3%-os lakáshitel mellett: milyen jogi csapdákba sétálnak bele a vevők, miben más a személyi kölcsön vs. jelzálog, mikor és miben segít az ügyvéd, hogyan működik a folyamat lépésről lépésre, és mit hoz az E-ing digitális ügyintézés. Szóba kerülnek a „kreatív” trükközések is (pl. külön elszámolt konyhabútor/garázs), és hogy ezek milyen kockázatot jelentenek. Fő témák:- Jogi vakfoltok ingatlanvásárlásnál, hitelezésnél- Személyi kölcsön vs. jelzálog: jogi különbségek és kockázatok- Ügyvédi szerep: mit csinál pontosan az ügyvéd, mikor vond be?- Lépésről lépésre: tipikus adásvételi és hitelfolyamat- Dokumentumok, határidők, banki feltételek ellenőrzése- E-ing: mi gyorsul, mit intéz az ügyvéd, mi marad a Földhivatalnál?- Trükközések a 3% miatt – mi fér bele és mi NEM?Hasznos pontok:Mindig előzetes tulajdoni lap + térképmásolat ellenőrzés.Banki előzetes hitelképesség és foglaló összehangolása.Feltételes adásvétel (finanszírozási feltétel) a szerződésben.Műszaki tartalom és külön elszámolások egyértelmű rögzítése.Határidők: folyósítási, benyújtási, bejegyzési, elállási pontok.E-ing: az ügyvédnél több digitális lépés intézhető, de a joghatások és felelősségek változatlanul komolyak.

bben az epizódban Toman Róbertet, a Raiffeisen Bank lakossági hitelezésért felelős vezetőjét kérdezzük a 3%-os lakáshitelről: mekkora az érdeklődés, milyen ügyféltapasztalatok látszanak, és mikor lehet jobb döntés piaci hitel vagy más konstrukció. Szóba kerülnek a kombinációk (adóstárs, JTM), a vásárlás/építés kérdései, és az, hogyan érdemes felkészülni a banki folyamatokra.Főbb témák:– 3%-os hitel: van-e roham, mennyi a szerződéskötés, mekkora a tipikus célösszeg, mennyire jellemző az előminősítés.– Mikor lehet jobb a piaci kamatozású hitel egyéni élethelyzetben. – Kombinációk: adóstárs, JTM; mire adnak, mire nem (építés vs. vásárlás).– Babaváró mint önerő, CSOK Plusz nagyobb összeghez/hosszabb futamidőre. – Zöld hitel: kamatok, futamidő, igazolás, megtérülés-szemlélet; hogyan illeszthető felújítási támogatások mellé.– 50+ korosztály és futamidő: elérhetőség, banki gyakorlatok.– Banki ügyintézés A-tól Z-ig: milyen papírok kellenek, fedezet, jelzálogjog bejegyzés, folyósítás menete.– Mi történik, ha nem tudod fizetni a törlesztőt? Lehetséges lépések.

Mikor és mennyire éri meg az energetikai felújítás? Vendégünk Balajti Zsolt épületgépész tervező, energetikai auditor. Végigvesszük a hőszigetelés, nyílászárócsere, gépészet (kazán/hőszivattyú) és napelem valós megtakarításait, a tipikus hibákat és a helyes sorrendet.

Miért aktuális? 2025-ben indul az Otthonfelújítási Program: családi házak 2,5–6 millió Ft támogatást kaphatnak korszerűsítésre, ha az ingatlan 2007 előtt épült, életvitelszerűen lakott, és a felújítás igazoltan legalább 30% primerenergia-csökkenést hoz Hiteles Energetikai Tanúsítvánnyal (HET).Amiről szó lesz:

• Reális számítási logika: kiinduló fogyasztás, U-érték, COP/SCOP, komfort
• Prioritások: burok → gépészet → megújulók (mikor éri meg a hőszivattyú?)
• Napelem: fogyasztási görbe, túltermelés, tárolás, tarifák
• Megtérülés és kockázatok: árpálya, kivitelezési költség, támogatások
• Tanúsítvány és jog: energetikai tanúsítvány kötelező adásvételnél (176/2008), érvényesség 10 év;
• nagyvállalati audit kötelezettség – röviden, érthetően

Fontos: a megtakarítás ingatlanonként eltér; az adás szemléletet és számítási módszert ad, nem helyettesíti a helyszíni felmérést.#banknavigator #energetikaifelújítás #OtthonfelújításiProgram #rezsicsökkentés #hőszigetelés #nyílászáró #hőszivattyú #napelem #energetikaitanúsítvány #HET #megtérülés #2025