Így dől el a sorsunk: a klímacsúcsok belülről – Holnapután

A Holnapután legújabb adásában a klímadiplomácia kulisszái mögé pillantunk be Schaffhauser Tiborral, a Green Policy Center szakértőjével, aki az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó ciprusi delegáció tagjaként vett részt a tavalyi, belémi COP30-on. A beszélgetés végigköveti a klímacsúcsok történetét az 1992-es riói alapoktól a 2015-ös mérföldkőig, a Párizsi Megállapodásig, amelynek célja a globális felmelegedés 1,5–2 °C alatt tartása. Bár a közvélemény gyakran szkeptikus, a diplomáciai erőfeszítéseknek köszönhetően a korábban jósolt 4-5 fokos melegedés helyett jelenleg 2,1–2,8 fok körüli érték várható, amennyiben az országok tartják magukat vállalásaikhoz.

A belémi csúcs különösen feszült légkörben zajlott, amit nemcsak az esőerdei helyszín logisztikai nehézségei, hanem az Egyesült Államok távolmaradása miatti pénzügyi bizonytalanság is jellemzett. Az Európai Unió azonban a korábbinál határozottabb fellépéssel akadályozta meg a folyamat megtorpanását, kiállva a fosszilis energiahordozók kivezetése mellett. A találkozó egyik legfontosabb eredménye a finanszírozási célszámok rögzítése volt: 2035-ig évi 1,3 billió dollárt kell mozgósítani a fejlődő országok zöld átállásának segítésére. Az adás rávilágít, hogy bár a nemzetközi alkuk lassúnak tűnhetnek, minden tizedfoknyi különbség kritikus jelentőséggel bír a bolygó éghajlati stabilitása szempontjából.

Borítókép: Schaffhauser Tibor