Grath megint megpróbálta megdönteni a saját kreténségrekordját, és elég közel jutott hozzá. Ezúttal egy mexikói börtönsztorit hozott, amiben van meleg pankrátor, egy ízléstelen autó, soha meg nem valósuló filmek, teljesen életképtelen idióták és rengeteg, de tényleg, rengeteg össze-vissza hazudozás. Hogy ebből mit tanulhatunk? Jó kérdés. Ha tudjátok a választ, írjátok meg, mi még keressük.

Stöki félelmetes mutatványra vállalkozott: egyedül lehozott egy Nanót, vagyis a szokásos felállás – három kisebb téma, mindegyikből más készül fel – helyett egymaga szállította a három témát. A témák között ráadásul laza kapcsolat is van, hiszen mindegyik mese arról szól, hogy egyetlen ember összehozott valamilyen hatalmas építményt. Bory Jenő a székesfehérvári Tádzs Mahalt, Taródi István a soproni Taródi-várat, Edward Leedskalnin pedig a floridai Coral Castle-t. De mit szóltak mindehhez az elkövetők feleségei? Mit írtak róluk a korabeli újságok? És hogy jön ide Billy Idol?

Volt már sok elborult kópé a KK korábbi adásaiban, de Grath talán most rekordot döntött. Ismerkedjetek meg az írországi Adolphus Cooke-kal, a hórihorgas Billy Dunne-nal és a dagadt Tom Cruise-zal, továbbá mindenféle, a cselekmény szempontjából fontos állattal a rókától a libán át az ír szetterig. Ugyan e szereplőknek együttvéve is csekély a történelmi jelentősége, de bizarrságban nehéz felvenni velük a versenyt - avagy jót tesz-e egy kiterjedt birtok életének, ha a vezetője egy krumplin és fán nevelkedett, a lélekvándorlásban hívő zabigyerek lesz? Hogy a tanulság mi, azt talán csak a Coen testvérek tudnák kifejezni egy szokásosnál is groteszkebb filmmel.